Története
A Fő utcán található a legrégebbi tárnoki templom, szentélye középkori eredetű. A törökök uralma alatt részben elpusztult. A Fejér megyei plébániák 1753 és 1754. évi összeírása szerint „hajdan kőből volt építve, de az idő viszontagságai miatt rommá vált, 1731-ben újra helyreállíttatott.” Az újjáépítés 1737-ig tartott részben a hívek adományiból, részben Illésházy József segítségével teremtették elő az építés költségeit. 1762-ben egy tűzvész során leégett. Érdekességként említhető, hogy a tűzvész tényét a régi malom bejárata felett egy emlékkő őrzi, ugyanis a tűzvészkor az egész házsor leégett. 1844-ban és 1867-ben renoválták.
1866-ban bővítették a kórust és 1930-es években új orgonát vásároltak, ami a mai napig használatban van. A háború alatt kisebb károkat szenvedett, amelyről Hladik Nándor akkori plébános így számolt be. „Ez az orgona a front alatt (1945 januárjában) annyiban rongálódott meg, hogy a megszálló katonaság egy csomó sípot kiszedett (főleg tükör sípokat) és mint egy kis gyerek búcsú alkalmából, sípolva ment végig az utcán.”A háború alatt elszenvedett károk kijavítás a 1952-ben vált lehetővé, ekkor az orgonát áthangolták, a sípokat kipótolták. A következő nagyobb karbantartásra 1966 áprilisában került sor, ekkor építettek be villanyfújtatót is, melynek köszönhetően megszűnt az egyenlőtlen lábfújtatás. A lábfújtatókat meghagyták arra az esetre, ha áramhiány fordulna elő.
Az ötvenes elején került sor a belső festésre is és új mellékoltárt emeltek, jézus-szíve szoborral. A régi lourdesi barlangon a templomkertbe vitték. A csigalépcsős kórusfeljáró mellett új lourdsi barlangot helyeztek el Mikulásik Ferenc kőművesmester segítségével.
A templom tornyát 2011-ben, tetőszerkezetét 2012-ben önkormányzati segítséggel újították fel.
A templom védőszentje Rózsafüzér Királynéja.
Leírása
Szabadon álló középtornyos, keletelt épület. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, hozzá északról sekrestye csatlakozik. A nyugati homlokzat sarkain armírozott középrizalitja enyhén kiugrik. Tort ívű, kőkeretes kapuzat fölött körablak. Főpárkány felett körablak. a félköríves záradékú toronyablakok felett befalazott oválablak. Oromzatos torony, gúlasisak. A hajót szegmentíves zárókődíszes ablakok tagolják.
Berendezése főoltár, szószék, sekrestyeszekrény, copf, 18. sz. vége.
Adatok
| azonosító | 7450 |
| törzsszám | 7377 |
| védettség | Műemléki védelem |
| jelleg | Építmény |
| eredeti kategória | Szakrális építmény |
| eredeti főtípus | templom |
| eredeti típus | r.k. templom |
| megye | Pest |
| helység | Tárnok |
| helyrajzi szám | 87 |
| település KSH kódja | 4154 |
| földhivatal | Érd Körzeti Földhivatal |
| templom Védőszentje | Rózsafüzér királynéja |
| Átalakítva: | 1948 |
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Fontos szerepe van a tárnoki közösségi életben.
Szépsége, egyedisége és kulturális vonzereje miatt megőrzendő érték.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Igazgyöngy Tárnok természeti, története és néprajza (2000.)
Aszódi Csaba András: Völgyeink gyöngyei (2017.)
Templomtörténet sorozat.: ( Mile Viktória, Muskovics Andrea)
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://tarnokiszlovakonkormanyzat.hu/galleries/galleries/16?locale=hu
